Sors és közösség

Sors és közösség címmel írás jelent meg a Millenniumi Országjáró ez évi 4. számában. Vizsgáljuk meg a szöveget.
Szent István államában „- sok más néppel egyetemben - a zsidóság is hazára talált.”
Az idézett kijelentés hamis. A rövidség kedvéért rögzítsük:
a., Legfeljebb néprészekről lehet/ett/szó.
b., A népek többi része másutt „ talált hazát.”
„ A honfoglaló magyar törzsekkel együtt érkeztek a Kárpát- medencébe a kabarok, akik a zsidó vallást követték.”
A két idézet ellentmondása feloldja az előző problémát, és segít megérteni az írás egészét.
a., Amennyiben a „zsidóság” mégsem nép - a „kabar” a nép, a „zsidó” a vallása -, úgy „ hazára találó” része még csak néprész sem lehet.
b., Ha a „zsidóság” vallási megjelölés, akkor a „Szent István államában - sok más néppel egyetemben az iszlámság, stb. is hazára talált.” mondat zagyvaság.
A „zsidóság” kifejezés többször előfordul a szövegben, lebegtetve a vallási - népi hovatartozás ma is aktuális kérdését.
„Az erdélyi Szalárdi János Siralmas magyar krónikája pedig külön fejezetben szólt a zsidóság és magyarság szimbolikus sorsközösségéről.”
Rögzítsük: a „magyarság” nép, a „zsidóság” itt csak vallás.
Ezen a tényen még az a bravúr sem változtat, ahogy a következő mondatban /és N. B. különös tudatában/ a két nemzet /!/ ünnepélyes magasságban összetartozóvá válik.
N.B. kedvéért rögzítsük: Magyarországon nincsen zsidó nemzetiség, és ezt éppen a zsidók akarták így. Még akkor sincs tehát, ha egyébként a zsidó nemzetközi. A magyar nemzettel való összetartozást emlegetni pedig /ami önmagában is hülyeség/ olyan időkben, amikor házrombolók és gyerekekre vadászó gladiátorok örjöngenek, több mint érdekesség.
Kossuth nyilatkozatára gondolni, mely szerint húszezer
„Mózes - hitű magyar” harcolt a honvédseregben csak annyiban érdemes, hogy N.B. - reméljük - nincsen tudatában annak, mit is ír: /mellesleg ismét nem nemzetrészről, nemzetiségről beszél, mégha idéz is, hanem vallási felekezetről./Rögzítsük: a haza üdvére tenni nem üzleti megfontolás tárgya, hanem elvárható kötelesség. Különdíj nincs.
„ A közös múlt - köztük elsősorban a holokauszt borzalmainak - feltárása nyomán párbeszéd indult a hitközségek között a jelen gonjainak lehetséges megoldásairól.”
Sokakhoz hasonlóan N.B. szintén lazán eltekint a kérdéstől: a „sorsközösségben” és „nemzeti összetartozásban” élők vajon hogyan jutottak a „holokauszt”-ig?
Rögzítsük: a közös múlt - köztük számunkra elsősorban a kommunizmus I. és II. felvonása valóban feltárandó. „Helyszűke” miatt ezt ne hallgassuk el.
Végül az idézet idézete:
„Magyarország nélkül nincs Európa, zsidóság nélkül nincs Magyarország.”
Matematikailag: zsidóság nélkül nincs semmi sem.
Urak, ami a kaftán alól kilóg, az már nem is lóláb, az az ördög patája!

1996.