2009. december 30., szerda

907 - 2007

.....Hogy, hogy nem, jobban szeretjük a kerek évfordulókat. Összejön a család, koszorú kerül az emléktáblára, konferenciákat, kiállításokat rendeznek, kiadványok emlékeztetnek és összegeznek. A tágabb közösség emlékeinek ápolását, annak, és egyúttal a maga méltóságát emelve, az állam és helyi szervei illene, hogy végezzék.
2007 ebből a szempontból csendes volt, nagyon csendes. Mondhatni arcátlanul és nevetségesen csendes. Civil szervezeteket kivéve „elfelejtődött” az államtörténeti szempontból sem mellékes kerek évforduló: ezerszáz éve, 907-ben ért véget Árpád fejedelem élete. / A születésnapokkal szemben, amikor még nem lehet tudni a pelenkában pácolódó csecsemőről, mi válik belőle, egy életmű kényszerű lezárásának dátuma eleve alkalmasabb a megemlékezésre. /
Ha tetszik, ha nem, a múltat végképp eltörölni vágyóknak egyszerűen nincs módjuk levetkőzni, ami volt, akárhányszor vedlenek is. Mikor ismerik fel végre, hogy vergődésük tragikomikus?
Ha tetszik, ha nem, a magyar uralkodóház Árpád – ház, és nem valami bácsiról nevezték el. Mint egyébként köztudott, 1301-ig Árpád leszármazottai voltak királyok /nem első titkárok/. Királyok, mégpedig sávostól, egyházastól, szentestől, Szent Koronástól…
Hunyadi Mátyást ugyan királlyá választották 1458. január 24-én, de ahogy a többiek is, ameddig csak a királyság intézménye létezett, törvényes királlyá mégiscsak akkor lett, amikor /1464. március 29-én/ a Szent Koronával koronázták meg. Hogy is mondta a miniszter? „Az idei évet az uralkodó és a reneszánsz kor tiszteletének szenteli Magyarország.” Bravó. Az Országházban a Szent Koronára fancsali képpel néző csak a hiteltelen köpönyegforgató bélyegével mondhat ilyet. Miképpen hiteltelen szemfényvesztéssé értéktelenedik minden megnyilvánulás ettől a társaságtól az évfordulóval kapcsolatban. Ugyanis a magyar uralkodók a Szent Koronával való megkoronázástól váltak jogi értelemben törvényes királlyá, következésképpen „tiszteletük” e korona tisztelete nélkül értelmezhetetlen /nem volna kit „tisztelni”, hiszen nem lettek volna királyok/. Címerünk állása hasonló. Benne nem "egy" korona, hanem a Szent Korona szerepel, hétszer vágott jobb pajzsmezejének sávjai /pólyái/ az Árpád-ház családi címeréből erednek. Harmadik nemzeti jelképünk, a Himnusz pedig szövegében hordozza Árpád nevét. Aki ezekkel együtt nem tisztelte a fejedelmet halálának évfordulóján, az semmit sem tisztel. A „szentelésről” már nem is beszélek.

Miközben dúl a /neo!/reneszánsz - alternatív buli /ezerszáznak ötszázötven a fele, hujujujuju!/, valaki szólhatna a Vezérnek: - Te Franci! Nem lehetett volna ezt a két kerek évfordulót bokrétába kötve szépen megülni? Elböktétek megint! De legalább tudjuk, miért vonzódsz annyira a gumigyárakhoz, te kis hamis!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése