Okulásul

Volt egyszer egy ország. Az országban volt egy kút. A boszorkány megmérgezte a kút vizét. A nép ivott a kútból és megbolondult.
- Bolond a király! - kiabálta a nép.
Az országnak azonban igen bölcs királya volt. Gondolkodott, mitévő legyen, és meg is találta a megoldást. Ő is ivott a kútból és ő is megbolondult.
- Meggyógyult a király! - harsogta ujjongva a nép.




/nem az én bölcsességem, én csupán közreadom e históriát/

Tragédia egy mondatban

A macska játszik az egérrel.

Vasárnap, 2010. július 4.

A Nap minden reggel felkel, és ha a megfigyelésem nem csal, nincs külön hétköznapi és ünnepi járata az égen. Nem aranyozza be különbül az egyik napot a másiknál. Minden nap lehetne akár egyforma is, mint például a föld állatainak és az ég madarainak életében.
Ha valamelyik nap mégis fényesebb a többinél, annak jó oka van. Jó emberi oka.
Fényesebbek a naptári ünnepnapok, a családi ünnepnapok is, igaz. De vajon miként lehet ünneppé változtatni egy átlagosnak tetsző pillanatot?
Van olyan Ember, aki ismeri a titkot.

Ma olyan kincset kaptam, amit a szem nem lát, kéz meg nem foghat, mégis fényesebb az aranynál. Megkapni kiváltság, birtokolni felelősség.
Ünnep a mai nap.

"Szoros a kapu és keskeny az út, mely az életre visz - és kevesen vannak, kik azt megtalálják!"

Most Valaki engem átvezet ezen a kapun.
Köszönöm Neki!